Embedded Files
Fennmaradási engedélyek teljes körű ügyintézése!
Mikor van szükség fennmaradási engedélyre vagy építésügyi hatósági bizonyítványra?
Akkor, ha egy épület, vagy annak egy része nem szerepel a földhivatali nyilvántartásban. - Illetve ha engedély és bejelentés nélküli építkezés történt vagy történik.
A fennmaradási engedélyezési eljárást kezdeményezheti a tulajdonos önszántából, vagy indulhat az építési hatóság felhívására is.
Ez a két eset a leggyakoribb:
Engedély és bejelentés nélkül folyik az építkezés, valaki bejelentést tesz, vagy az építési hatóság szúrópróba szerűen ellenőriz és felszólítja a tulajdonost a fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatására.
Az ingatlant szeretné eladni a tulajdonos, de részben vagy egészben nem szerepel az épület a térképmásolaton. Ilyenkor nem, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel hitelezhető az ingatlan.
Miből áll a fennmaradási engedélyezési és az építésügyi hatósági bizonyítvány kérelem?
A dokumentáció célja, hogy abból kiderüljön az épület keletkezésének körülménye, valamint annak szakszerűsége, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, és igazoljuk, hogy az ingatlan megfelel a beépítési mutatóknak.
Ha 10 éven belül történt az engedély nélküli, vagy szabálytalan építés, akkor bírság megfizetése mellet meg lehet szerezni a fennmaradási engedélyt. A bírság megfizetése alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a szabálytalan építményt, építményrészt visszabontják, vagy átépítéssel szabályossá teszik, vagyis megszüntetik a szabálytalanságot.
Fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány kérelem menete:
A tulajdonosok elmondják, amire emlékeznek, (pl. a nagypapa építette még ekkor, meg ekkor... vagy már így vettük ezelőtt x éve...) - Természetesen minden információt alá kell támasztani.
Mi a különbség a fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány között?
Kicsit más a két eljárás. Fennmaradási engedély kérelemet azoknál az épületeknél kell indítani, amelyek 10 éven belül kerültek bővítésre, hatósági bizonyítványt pedig a 10 éves szankcionálási idő eltelte után lehet kérni.
Az építésügyi hatósági bizonyítvány megkérésekor benyújtandó dokumentáció valamivel egyszerűbb. Nem kell komplett tervdokumentációt készíteni „csak” a beépítési paramétereket kell kiszámolni és ezzel igazolni, hogy az épület szabályos. Építésügyi műszaki szakértői nyilatkoztatok, földmérés, energetikai tanúsítvány mindkét esetben szükségesek.
Fennmaradási engedélyezési eljárást abban az egy esetben kell indítani, amikor az építkezést 10 éven belül valósították meg és utólag szeretnénk legalizálni az elkészült épületrészt.
Mikor nincs szükség fennmaradási engedélyre? Mikor kell építésügyi hatósági bizonyítványt kérni?
Aki eddig figyelmesen olvasott, az sejtheti, hogy megint a hatósági bizonyítványról fogok írni!
Vannak olyan épületek, pontosabban építmények, amelyek építési engedély és bejelentés nélkül építhetőek. Ezek a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (garázs, raktárak...) építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek nem érnek el egy bizonyos méretet.
2020 előtt úgy szólt a jogszabály, hogy a bruttó 100 m3 (köbméter) nem haladhatja meg
2020-2024.09.30-ig úgy szólt a jogszabály, hogy a nettó 100 m3 (köbmétert) ne haladja meg
Most pedig a 35 m2 (négyzetméter) hasznos alapterületet nem haladja meg.
A gerinc magasság egyik esetben sem lehet 4,5 m-nél nagyobb.
- Ezen felül az apró betűs rész az, hogy a vonatkozó országos és helyi előírásokat is be kell tartani. Pl a beépítési %-ot, az elő-, oldalkertek méretét... Ha ez sikerült, akkor az épület úgy kerülhet fel a térképmásolatra, ha építésügyi hatósági bizonyítványt kérünk rá, majd egy földmérő felméri az elkészült épületet és eljár a földhivatalnál. Szabályosság vizsgálatával kapcsolatban keress bizalommal!
3+1 jó tanács a káros következmények elkerülés érdekében!
Ezt azoknak írom, akik most terveznek engedély nélkül építkezni. Szoktam ilyen telefonhívásokat kapni, hogy de mégis mi történik ha ezt-azt épít engedély nélkül...
1. Szabálytalant semmi esetre sem!
Tehát ha azzal szembesült a tulaj, hogy a család kinőtte a házat, mint a panellakást... És a beépítési lehetőség minden mutatóját kihasználtuk, nem tudunk bővíteni, mert már kimaxoltuk a beépítési %-ot és nem tudunk felfelé sem bővülni, tetőtér beépítéssel, térdfal emeléssel, mert maximális az építmény magasság, akkor jobb ha költözünk. Mégpedig azért mert anyagilag ez a fajta „beruházás” nem fog megtérülni.
Először is 10 éven keresztül, amíg ez el nem évül, ott lesz az a bizonytalanság, hogy el kell bontani. Ha 10 évig megússzuk és nem jelent fel senki, akkor pedig nem lesz hitelezhető a ház, CSOK-os vevő rá sem nézhet, így a hasonló, de jogtiszta ingatlanokhoz képest csak áron alul, és készpénzes vevőnek lesz esélyünk eladni. Készpénzes vevő elve ritkább.
2. ...
Rejtett hiba
A fennmaradási engedélyek kapcsán jellemzően eladás előtt keresnek meg a tulajdonosok. Az ingatlan jogi státuszán túl, a használt és különösen a felújítandó ingatlanok kapcsán az eladó az ingatlan műszaki állapotával kapcsolatban 5 évig köteles kellékszavatosságot vállani. Ez azt jelenti, hogy az ingatlannak nincs olyan rejtett hibája, ami a rendeltetés szerű használatot akadályozza.
Én négy kategóriába sorolom a hibákat
1. Ismert hiba
Az a hiba mi jól látszik, akár laikusok számára is, az az ismert hiba. Pl repedezik a fal, vagy beázik a tető... Az is ismert hiba, amire az eladó felhívja a figyelmet. Tipikusan ilyen hiba, az hogy az épület penészedésre hajlamos. A penész időleges eltávolítása házilag is megoldható, és nagyon sokat számítanak a használati szokások, ki mennyit szellőztet, tereget vagy szárító gépet használ... húslevest főz 4 órán keresztül, vagy salátán él...
Tulajdonképpen bármilyen hiba lehet ismert hiba, amiről az eladó tájékoztatást ad. Ha van ismert hibája az épületnek érdemes azt leírni, felsorolni az adás vételi szerződésben, ahelyett, hogy elintézik annyival, hogy „megtekintett állapotban” kerül átadásra az ingatlan.
2. Felismerhető hiba....
Példa esetek
Minden háznak megvan a maga története. Ideális esetben az építtető először bejelentési tervet, vagy engedélyezési tervet ad be. Majd megépíti az épületet, természetesen az építési naplóban dokumentálva a folyamatot, ide feltöltve a szükséges dokumentumokat, pl. szerződéseket, kivitelezői nyilatkozatokat... Végül használatba vételi engedélyt vagy hatósági bizonyítványt kér, majd az elkészült épületet felméreti földmérővel és a földhivatalhoz benyújtja a mérési vázlatot és a használatbavételi engedélyt. Ha minden jól megy, így végül felkerül a földhivatali nyilvántartásba az épület. Ez a sok résztvevős, hónapokat, akár éveket felölelő folyamat több ponton is megakadhat.
A cikkeimben szakértőként arra mutatok pár példát, hogy hol akadt meg az engedélyeztetés - építés – használatba vételi engedély megkérésének folyamata, és az mikor és hogyan orvosolható!
Sokszor csak eladáskor szembesül vele a tulajdonos vagy a vevő, hogy földhivatali térképmásolaton egyes épületek, vagy épületrészek nincsenek is feltüntetve.
Szolgáltatások
A Fennmaradásieng.hu Kft főbb tevékenysége az ingatlanok utólagos legalizálása, az ehhez szükséges építésügyi műszaki szakértői feladatok elvégzése és a megfelelő eljárások lefolytatása.
Teljes körű ügyintézéssel vállaljuk lakó-, ipari- és gazdasági épületek kapcsán is a fennmaradási engedély és a hatósági bizonyítvány beszerzését és az épületek térképmásolaton való feltüntetését. Munkatársaink és alvállalkozó partnereink évek óta dolgoznak együtt és teljesítik sikeresen a projekteket!
Szolgáltatásaink listája:
Online tanácsadás
Helyszíni tanácsadás
Rejtett hiba mentes eladás
Ingatlan vásárlás előtti szemle
Fennmaradási engedély
Hatósági bizonyítvány
Szakkonzultáció
Kérdés esetén írjon bizalommal: info@fennmaradaieng.hu vagy kérjen visszahívást
Google Sites
Report abuse