A dokumentáció célja, hogy abból kiderüljön az épület keletkezésének körülménye, valamint annak szakszerűsége, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, és igazoljuk, hogy az ingatlan megfelel a beépítési mutatóknak.
Ha 10 éven belül történt az engedély nélküli, vagy szabálytalan építés, akkor bírság megfizetése mellet meg lehet szerezni a fennmaradási engedélyt. A bírság megfizetése alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a szabálytalan építményt, építményrészt visszabontják, vagy átépítéssel szabályossá teszik, vagyis megszüntetik a szabálytalanságot.
Fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány kérelem menete:
A tulajdonosok elmondják, amire emlékeznek, (pl. a nagypapa építette még ekkor, meg ekkor... vagy már így vettük ezelőtt x éve...) - Természetesen minden információt alá kell támasztani.
Szakértőként ellenőrzöm a földhivatali térképmásolatot, és összevetem valósággal. - Ezt érdemes már az ingatlan vásárlás előtt megtenni, mert pl a szerződést készítő ügyvédnek ez nem kötelessége, viszont a bank, ahonnan hitelt vennénk fel meg fogja tenni!
Ha a tulajdonos nem rendelkezik a ház tervrajzaival, akkor érdeklődünk az önkormányzatnál esetleg a központi terv-, és levéltárban, hogy van-e bármilyen dokumentum az épületről vagy egy részéről. Ezekre főleg azért van szükség, hogy az eljárás során tudjunk hivatkozni rájuk.
Viszonylag ritka eset, amikor a tervek még aktuálisak és megfelelnek a valóságnak. De mint szakértő mindenképpen felmérem az épületet egy helyszíni szemle során, ha másért nem, akkor ellenőrzés céljából!
A keletkezés évével kapcsolatban Google Maps és Google Earth nyilvános adataira tudunk támaszkodni. Ezt teszik a hatóság munkatársai is. Tehát ellenőrzöm, hogy a Google Maps utcakép nézetében melyik évben bukkan fel az érintett épületrész. A Google Earth programban, pedig a légi felvételeket lehet több évre visszamenőleg megtekinteni. Ha az adott településnek a honlapján elérhető térinformatikai adatbázis, azt is ellenőrzöm.
- Ha ezekből nem állapítható meg egyértelműen a keletkezés éve, akkor két szomszéd, tanúkkal ellátott nyilatkozatával kell alátámasztani.
A fenti adatok begyűjtése után el tudom készíteni az építészeti dokumentációt, ami egyértelműen ábrázolja az épület "történetét" is, azaz, hogy melyik épületrész mikor és mi alapján készült el.
Ezután ki kell kérni a Tervtanács vagy főépítész véleményét. Általában egy prominens tervezőkből álló zsűri bírálja el az épületet, hogy megfelelő építészeti minőséget képvisel-e. Szakértőként az a tapasztalatom, hogy ha a megépítés során csak a praktikus szempontokat vették figyelembe, és semmilyen módon nem törekedtek arra hogy szép, arányos vagy harmonikus legyen az épület, vagy homlokzat megjelenése, akkor az magától nem történik meg. Mindez azért fontos, mert ma már a jogszabályokban egyértelműen meg van fogalmazva, hogy az elkészült épületeknek építészeti minőséget kell képviselnie.
A szerkezetek szakszerűségéről és megfelelő tartószerkezeti minőségéről a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, vagy ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő szakvéleményét és tartószerkezeti szakvéleményt kell beadni.
Az épület gépészeti rendszereiről és állapotáról egy épületgépész műszaki leírása és szakvéleménye szükséges, a hozzá tartozó energetikai tanúsítvánnyal együtt, valamint műszaki leírás és szakvélemény egy elektromos tervezőtől, amely tartalmazza az épület villamossági rendszerének leírását, különös tekintettel az érintés-, és villámvédelmi fejezetekre.
A Földhivatali nyilvántartásba vételt pedig a geodéta, más néven földmérő által végzett felmérés és változási vázrajz alapján lehet benyújtani. A földhivatalhoz be kell nyújtani az építéshatóság által kiadott használatbavételi engedélyt is.
Szakértőként fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az kérelem a „telekre” vonatkozik és nem pedig az „épületre”. Például ha utólag beépítettük a teraszt, ami építési helyen belül van és a beépítési %-ot ez még nem haladja meg, viszont van a telken egy garázs építési helyen kívül és azzal együtt már a beépítési % is sok, akkor a kérelmünket elutasítják.
Mert az építési hatóság nem tud csak a nekünk fontos épülettel foglalkozni, és félre nézni más szabálytalanság kapcsán.
Ez ikerházak és többlakásos társasházak, sorházak esetén okozza a legtöbb gondot, mert ami egy helyrajzi számon van, annak mindennek szabályosnak kell lennie, akkor is ha több tulajdonos van és akkor is ha van használati megosztás. Sajnos gyakori eset, hogy van olyan tulajdonostárs, aki a saját részén tárolót garázst épít engedély nélkül, szabálytalanná téve ezáltal a teljes ingatlant.
Összefoglalva, az alábbi szakemberek szakvéleménye és/vagy műszaki leírása, szükséges a fennmaradási engedélyezési és hatósági bizonyítvány kérelem beadásához:
építész
statikus vagy felelős műszaki vezető
épületgépész
épületvillamossági szakember
geodéta.
Előfordulhatnak kisebb-nagyobb épület hibák, esetleg szakszerűtlen, vagy korszerűtlen megoldások az épületeken. Ilyenkor tájékoztatást adunk az épület kár kapcsán az ok-okozati összefüggéseiről és tanácsot adunk a helyreállítás módjáról. Ahhoz, hogy a fennmaradási engedélyt is megkapja az ingatlan, el kell végezni az előírt javításokat, helyreállításokat, hogy az épület rendeltetésszerűen és biztonságosan használható legyen. A szakértők feladata az épület megvizsgálása és tanácsadás a helyreállításra vonatkozóan. Szakvéleményükben leírják a látottakat, és minősítik az adott szerkezetet vagy épületet, ami lehet megfelelő, tűrhető vagy nem megfelelő. A fennmaradási engedély és hatósági bizonyítvány beszerzéséhez megfelelő állapotúnak kell lennie az épületnek.
Ha konkrét kérdésed van az ingatlanoddal kapcsolatban, akkor keressen bizalommal, add meg az elérhetőséged és visszahívunk!