Ezt azoknak írom, akik most terveznek engedély nélkül építkezni. Szoktam ilyen telefonhívásokat kapni, hogy de mégis mi történik ha ezt-azt épít engedély nélkül...
1. Szabálytalant semmi esetre sem!
Tehát ha azzal szembesült a tulaj, hogy a család kinőtte a házat, mint a panellakást... És a beépítési lehetőség minden mutatóját kihasználtuk, nem tudunk bővíteni, mert már kimaxoltuk a beépítési %-ot és nem tudunk felfelé sem bővülni, tetőtér beépítéssel, térdfal emeléssel, mert maximális az építmény magasság, akkor jobb ha költözünk. Mégpedig azért mert anyagilag ez a fajta „beruházás” nem fog megtérülni.
Először is 10 éven keresztül, amíg ez el nem évül, ott lesz az a bizonytalanság, hogy el kell bontani. Ha 10 évig megússzuk és nem jelent fel senki, akkor pedig nem lesz hitelezhető a ház, CSOK-os vevő rá sem nézhet, így a hasonló, de jogtiszta ingatlanokhoz képest csak áron alul, és készpénzes vevőnek lesz esélyünk eladni. Készpénzes vevő elve ritkább.
2. Legyen kéznél egy bírságra és tervezésre való összeg!
Ha meggyőztelek és szabályosat építesz és „csak” a tervezési díjakat vagy az időt szeretnéd most megspórolni, akkor arra kell figyelni, hogy tényleg szabályos legyen. Lehet, hogy mégsem ártana szakembert bevonni?! Így utólag, 10 éven belül, bírság megfizetése mellett legalizálható az épület. A bírság mellett természetesen ki kell fizetni a dokumentáció árát, a szakértők és a tervezők díját. A leggyakrabban előforduló esetekben ezekkel a bírság tételekkel kell számolni:
Lakóépületre: 72 ezer Ft/nettó m2
Tároló, garázs: 48 ezer vagy 80 ezer Ft/ nettó m2 attól függ, hogy 60 nm-nél kisebb vagy nagyobb
Nyaraló: 120 ezer Ft/ nettó m2
Szállás vagy vendéglátó épület: 160 ezer Ft Ft/ nettó m2
Ipari épület: 140 ezer Ft Ft/ nettó m2
Gazdasági épület: 100 ezer Ft Ft/ nettó m2
Ez szintén 10 éven keresztül bármikor utolérhet. Van, hogy a szomszéd jelenti be az építkezést, vagy válás alatt ez egyik fél így óhajt kitolni a másikkal, vagy egyszerűen adódik egy váratlan élethelyzet, amikor a tervezettnél hamarabb el kell adni az ingatlant... csak hát a tervezési költségek+a bírság...
Ha esetleg így járt, így alakult, keressen bizalommal, azon leszünk, hogy a legoptimálisabb megoldást megtaláljuk!
3. Legyen szakszerű!
Itt rengeteg rossz példát tudnék írni, hogy a házi barkácsolással, hogy lehet elrontani egy épületet... nem akarok ötleteket adni! De a lényeg az, hogy amit a szakértő amit lát, azt fogja leírni. Lehet megfelelő, tűrhető és nem megfelelő állapotú az ingatlan! Megvannak a szakmai követelmények, tűréshatárok, megfelelő technológiák, anyag használat stb-stb... És ha ezeknél nagyobb az eltérés, akkor nem lesz az a pénz, hogy szépeket írjon róla a szakértő... viszont el fogja mondani, hogyan lehet helyrehozni, ha lehet! Van hogy olyan költséges, hogy olcsóbb elbontani. Gazdasági totálkár is lehet az épület, ha nem megfelelő a kivitelezés. Ugye senki nem gondolja, hogy egy „jó van az úgy” szerkezetre majd egy szakértő rábólint!?
+1.Legyen szép!
Mint már korábban írtam, a jogszabályokban egyértelműen meg van fogalmazva, hogy az elkészült épületeknek építészeti minőséget kell képviselnie. Bármit jelentsen is ez. Ha a megépítés során csak a praktikus szempontokat vették figyelembe, és semmilyen módon nem törekedtek arra hogy szép, arányos vagy harmonikus legyen az épület vagy homlokzat megjelenése, akkor az magától nem történik meg.
Érdemes legalább olyan egyszerű szempontokat is mérlegelni, hogy egyforma méretű ablakok legyenek, egymás mellet, alatt, felett, esetleg egy aranymetszési arány megjelenjen a homlokzaton... Ezek nem költségnövelő, de esztétikai és piaci értéknövelő eszközök egy épület esetében.
Az anyag használat ne térjen el a meglévőtől. Pl.: ha beton cserép van a házon, akkor ugyanazt a típust tegyük a bővítésre is, ne tegyünk bitumenes zsindelyt! És akkor még tényleg csak a nagyon alap építészeti eszközöket említettem. Sajnos a tervzsűrit nem szokta meghatni, hogy „csak erre volt pénzünk”.
És mi van, ha akkor sem?
Ha már az építkezésen túl vagyunk... és jön a felszólítás az építésügyi hatóságtól, akkor a legjobb, ha végrehajtjuk az abban foglaltakat. Először egy felszólítás érkezik, hogy kérjünk – szabályossá tételt is tartalmazó - fennmaradási engedélyt. Ha nem reagálnak rá, akkor érkezik egy felszólítás, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot, vagy hogy bontsa el.
Ha a bontást sem végzi el a tulaj vagy az építtető, akkor az ügy átkerül a NAV-hoz majd a Katasztrófavédelemhez és ők bontják el. Akadályozásuk hatóság munkájának akadályozásának minősül, a vonatkozó szankciókkal. Elvégzik a bontást és a költségét adó módjára hajtják be vagy ráterhelik az ingatlanra. Szóval ezt nem érdemes megvárni, de ha már nem kerestünk időben egy építészt, akkor ideje ügyvédet keresni!